Nyilatkozat a gyermek jogairól
elfogadta a Közgyűlés 1958. november 20. napján kelt 1386 (XIV) számú határozata
Bevezető
Minthogy az Egyesült Nemzetek népei az Alapokmányban megerősítették hitüket az alapvető emberi jogokban, az emberi személyiség méltóságában és értékében, és elhatározták, hogy előmozdítják a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett az életfeltételek javítását,
minthogy az Egyesült Nemzetek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kinyilvánította, hogy mindenkinek bármely megkülönböztetésre - fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy egyéb véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, vagyonra, születésre vagy egyébre - való tekintet nélkül joga van az abban foglalt összes jogokra és szabadságokra,
minthogy a gyermek, fizikai és szellemi fejletlensége miatt, különös biztosítékokat és gondozást igényel, beleértve a megfelelő jogi védelmet mind születése előtt, mind születése után,
minthogy ezen különleges biztosítékok szükségességét az 1924. évi, a Gyermek jogaira vonatkozó genfi Nyilatkozat megállapította, s azt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a gyermekjóléti kérdésekkel foglalkozó szakosított szervezet és a nemzetközi szervezetek alapokmánya elismerte,
minthogy az emberiségnek a legjobbat kell nyújtania a gyermek számára,
ezért a Közgyűlés
kiadja a Gyermek jogairól szóló jelen Nyilatkozatot abból a célból, hogy a gyermek gyermekkora boldog legyen és hogy saját, valamint a társadalom javára élvezze az itt meghatározott jogokat és szabadságokat, és felhívja a szülőket, férfiakat és nőket, mint egyéneket, önkéntes szervezeteket, helyi hatóságokat és a kormányokat, hogy ismerjék el e jogokat és törekedjenek azok megtartására fokozatosan bevezetett törvényhozási és egyéb intézkedésekkel, az alábbi elvekkel összhangban:
1. Elv
A gyermek élvezi a jelen Nyilatkozatban megállapított összes jogot. Minden gyermeknek, minden kivétel és minden megkülönböztetés, nevezetesen a gyermeknek vagy családjának a faja, színe, neme, nyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzeti vagy társadalmi származása, vagyona, szülése, egyéb helyzete szerinti különbségtétel nélkül joga van ezen jogok élvezetére.
2. Elv
A gyermek különleges védelmet élvez és jogi, valamint egyéb eszközökkel lehetőséget és alkalmat kap arra, hogy fizikailag, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg és társadalmilag fejlődjék, egészséges és szokásos módon a szabadság és méltóság viszonyai között. Az e célból elfogadott törvényekben figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekét.
3. Elv
A gyermeknek születésétől kezdve joga van ahhoz, hogy nevet kapjon, és állampolgárságot szerezzen.
4. Elv
A gyermek élvezi a társadalombiztosítás juttatásait. Joga van az egészséges növekedésre és fejlődésre; ebből a célból különleges gondoskodást és védelmet kell biztosítani mind a gyermek, mind az anya számára, beleértve a megfelelő születés előtti és születés utáni gondoskodást. A gyermeknek joga van a megfelelő táplálkozásra, lakásra, szórakozásra és orvosi szolgáltatásokra.
5. Elv
A fizikailag, szellemileg vagy társadalmilag hátrányos helyzetben levő gyermeknek a helyzete által megkívánt különleges kezelést, oktatást és gondoskodást kell biztosítani.
6. Elv
A gyermeknek, személyisége teljes és harmonikus kibontakozása érdekében, szeretetre és megértésre van szüksége. Amennyiben lehetséges, szülői gondoskodás és szülői felelősség alatt nőjön fel, de mindenképpen szeretetteljes légkörben, erkölcsi és anyagi biztonságban; a kiskorú gyermeket, amennyiben nem állnak fenn különleges körülmények, nem lehet elszakítani az anyjától. A társadalomnak és a közhatóságoknak kötelessége különös gondot fordítani a család nélküli és a megfelelő eltartásban szűkölködő gyermekre. Állami és egyéb segély folyósítása nagyobb családok eltartása érdekében kívánatos.
7. Elv
A gyermeknek joga van az oktatásra, amely ingyenes és kötelező, legalábbis az elemi iskolai fokon. A gyermeket olyan oktatásban kell részesíteni, amely előmozdítja általános műveltségét és képessé teszi, egyenlő esélyek alapján, képességei, egyéni ítéletei, erkölcsi és társadalmi felelősségérzete kifejlesztésére és arra, hogy a társadalom hasznos tagja legyen.
A gyermek legjobb érdekei kell, hogy az oktatásért és irányításért felelős személyeket vezessék; ez a felelősség elsősorban a szülőket terheli.
A gyermeknek meg kell adni minden alkalmat a játékra és szórakozásra, melynek az oktatással azonos célokat kell szolgálnia; a társadalomnak és a közhatóságoknak e jog élvezetének előmozdítására kell törekedniük.
Ismerd meg jogaidat!!!!!
Tudtál arról, hogy létezik egy joggyűjtemény, amelynek címe: Egyezmény a Gyermek Jogairól?
Jogokkal rendelkezni azt jelenti, hogy szabad bizonyos dolgokat megtenned és másoknak kötelessége bizonyos dolgokat megtenni annak érdekében, hogy te boldogan, egészségesen és biztonságban élj.
Persze neked is kötelességed másoknak ugyanezen jogait tiszteletben tartani.
A Gyermekjogi Egyezmény egy olyan megállapodás, ami biztosítja, hogy minden országban ugyanazokat a törvényeket tartsák be.
Ha egy ország kormánya ratifikálja az Egyezményt, azt jelenti: megígéri, hogy betartja az Egyezményben leírtakat.
Az Egyezmény minden cikke elmagyaráz neked egy jogot.
Az Egyezmény jogászok számára íródott, még a felnőttek számára sem érthető könnyen.
Ebben az összefoglalóban csak a legfontosabbakat emeltük ki, és számodra is könnyen érthető mondatokban fogalmaztuk meg. A magyarázatokat Alexander Nurnberg, 9 éves angol kisfiú írta.
Jogod van ahhoz, hogy ismerd a jogaidat - mondja az Egyezmény 42. cikke.
1. cikk
Az Egyezményben foglalt összes jog minden 18 év alatti fiatalra vonatkozik.
2. cikk
Rendelkezel ezekkel a jogokkal, bárki vagy, bárkik legyenek is a szüleid, bármilyen a bőröd színe, fiú vagy lány vagy. Függetlenül attól, milyen a vallásod, milyen nyelven beszélsz, van-e valami fogyatékosságod, szegénynek vagy gazdagnak születtél, ezek a jogok megilletnek.
3. cikk
A felnőttek bármilyen kapcsolatba kerülnek veled, azt kell tenniük, ami számodra a legjobb.
6. cikk
Mindenkinek el kell ismernie, hogy jogod van élni.7. cikk
Jogod van ahhoz, hogy nevet kapj. Születésedkor nevedet, szüleid nevét és születésed idopontját a születési anyakönyvbe be kell írni. Jogod van ahhoz, hogy nemzetiséged legyen, ahhoz, hogy ismerd szüleidet és ők gondoskodjanak rólad.
9. cikk
Nem szabad elszakítani téged szüleidtől, hacsak ez nem a te érdekedben történik (Például, ha szüleid bántanak vagy nem törődnek veled.) Ha szüleid úgy határoznak, hogy külön élnek egymástól, valamelyikükkel kell, hogy élj, de jogod van ahhoz, hogy a másikójukkal is könnyen kapcsolatot tarthass.
10. cikk
Ha szüleidtől távol, egy másik országban élsz, jogod van ahhoz, hogy újra összekerüljetek, egyazon helyen, együtt éljetek.
11. cikk
Tilos elrabolni téged, de ha mégis megtörténik, az államnak kötelessége minden erőfeszítést megtenni azért, hogy kiszabadítsanak.
12. cikk
Bármikor, ha egy felnőtt téged is érintő kérdésben dönt, jogod van ahhoz, hogy kifejezd véleményedet és azt a felnőtteknek figyelembe kell venniük.
13. cikk
Jogod van ahhoz, hogy kitalálj dolgokat, azt mondd, amit gondolsz. Erről írhatsz vagy bármi más úton kifejezheted gondolataidat, hacsak azok nem sértik mások jogait.
14. cikk
Jogod van ahhoz, hogy azt gondold, amit akarsz, és ahhoz a valláshoz csatlakozz, amelyikhez akarsz. Szüleidnek segítenie kell abban, hogy megtanuld, mi a különbség jó és rossz között.
15. cikk
Jogod van, hogy azzal találkozz, barátkozz akivel akarsz, és klubokat alapíts, ha kedved van, addig, amíg ezzel mások jogait nem sérted meg.
16. cikk
Jogod van a magánélethez. Például írhatsz naplót és azt senki nem olvashatja el.
17. cikk
Jogod van ahhoz, hogy a TV-ből, rádióból, sajtóból, könyvekből stb. információt szerezz. A felnőtteknek segíteniük kell abban, hogy olyan információkat kapj, amiket megértesz.
18. cikk
Mindkét szülőd részt kell, hogy vegyen a nevelésedben és azt kell tenniük, ami a lehető legjobb számodra.
19. cikk
Senkinek nem szabad fizikailag bántania téged. A felnőtteknek biztosítania kell, hogy semmiféle erőszak, zaklatás vagy elhanyagolás ne érjen. Még saját szüleid sem bántalmazhatnak.
20. cikk
Ha nincsenek szüleid vagy ha nem vagy biztonságban szüleidnél, különleges védelemre és segítségre van jogod.
21. cikk
Ha örökbe fogad valaki, a felnőtteknek gondoskodniuk kell arról. hogy minden úgy legyen elrendezve, ahogy Neked a legjobb.
22. cikk
Ha menekült vagy (el kell hagynod saját hazádat, mert az nem biztonságos számodra), jogod van speciális védelemre és segítségre.
23. cikk
Ha szellemileg vagy testileg fogyatékos vagy, különleges gondozásra és oktatásra van jogod azért, hogy a többi gyerekhez hasonlóan nőhess fel.
24. cikk
Jogod van az egészséges élethez. Ez azt jelenti, hogy orvosi ellátást és gyógyszereket kell kapnod, ha beteg vagy. A felnőtteknek mindent meg kell tenniük azért, hogy úgy tápláljanak és gondozzanak, hogy ne legyél beteg.
27. cikk
Jogod van a jó életminőséghez. Ez azt jelenti, hogy a felnőtteknek gondoskodniuk kell arról, hogy legyen ételed, ruháid és lakhelyed. Ha szüleid ezeket nem engedhetik meg maguknak, az államnak kell segítenie.
28. cikk
Jogod van az oktatáshoz. Az alapfokú oktatásnak ingyenesnek kell lennie, és köteles vagy ezeket az osztályokat. Arra is lehetőséget kell kapnod, hogy középiskolába mehess.
29. cikk
Az oktatás célja, hogy fejlessze személyiségedet, hogy szellemi és fizikai képességeid kiteljesedhessenek. Az oktatás felkészít arra, hogy békésen, felelősségteljesen élj egy szabad társadalomban, hogy megértsd mások jogait és tiszteld környezetedet.
30. cikk
Ha egy kisebbségi csoporthoz tartozol, jogod van a saját kultúrád, nyelved és vallásod gyakorlásához.
31. cikk
Jogod van a játékhoz.
32. cikk
Jogod van ahhoz, hogy ne dolgoztassanak az egészségedre káros helyen vagy körülmények között. Ha valakinek hasznot hajt a munkád, jogod van az igazságos fizetségre.
33. cikk
Jogod van ahhoz, hogy megvédjenek az illegális drogoktól és drogkereskedelemtől.
34. cikk
Jogod van ahhoz, hogy elkerüld a szexuális zaklatásokat. Ez azt jelenti, hogy senkinek nincs joga olyasmit tenni a testeddel, amit te nem akarsz, például megérinteni, lefotózni vagy olyan szövegek elmondására kényszeríteni, amit te nem akarsz.
35. cikk
Senki nem rabolhat vagy adhat el téged.
37. cikk
Még ha valami rosszat is teszel, senkinek nincs joga ahhoz, hogy úgy büntessen, hogy azzal fájdalmat okozzon vagy megalázzon. Nem zárhatnak börtönbe, kivéve, ha nincs más megoldás. Ilyenkor jogod van a különleges bánásmódra és arra, hogy a családod rendszeresen látogathasson.
38. cikk
Jogod van ahhoz, hogy háború idején megvédjenek. 15 éves kor alatt nem sorozhatnak be katonának vagy nem küldhetnek harcolni.
39. cikk
Ha megsérültél vagy elhagyatottá váltál, például háborúban, különleges gondoskodásra és védelemre van jogod.
40. cikk
Jogod van védekezned, ha valami bűn elkövetésével vádolnak. A rendőröknek, jogászoknak, bíróknak tisztelettel kell bánniuk veled, és meg kell arról győződniük, hogy mindent értesz, ami veled történik.
42. cikk
Minden felnőttnek és gyereknek tudomást kell szereznie erről az Egyezményről. Neked és a felnőtteknek is joguk van ahhoz, hogy a gyermekjogokról ismereteket szerezzenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése