GYERMEKEK JOGAI ( 12 - 16 éves )

A gyermek jogai

Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy minden országban ugyanazokat a jogszabályokat tartsák be.

1.      cikk

Az Egyezményben foglalt összes jog minden 18 év alatti fiatalt megillet.

2.      cikk

Az Egyezmény mindenkire vonatkozik, függetlenül fajától, vallásától és képességeitől, valamint attól, hogy mit gondol, mond vagy hogy milyen családból származik.

3.      cikk

Az összes, gyerekekkel foglalkozó szervezetnek a gyerekek legfőbb érdekében kell munkálkodnia.

4.      cikk

A kormányoknak biztosítaniuk kell a felsorolt jogokat a gyerekek számára.

5.      cikk

A kormányoknak tiszteletben kell tartaniuk, hogy a családok joga és felelőssége, hogy gyerekeiket irányítsák és tanácsot adjanak nekik, annak érdekében, hogy mire felnőnek, megtanulják, hogyan kell helyesen érvényesíteni jogaikat.

6.      cikk

Minden gyereknek joga van az élethez. A kormányoknak biztosítaniuk kell a gyerekek életben maradását és egészséges fejlődését.

7.      cikk

Minden gyereknek joga van, hogy legyen neve, amit bejegyeznek az anyakönyvbe és állampolgársága. Ugyancsak joga van ahhoz, hogy ismerje szüleit, és lehetőség szerint azok gondoskodjanak róla.

8.      cikk

A kormányoknak tiszteletben kell tartaniuk a gyerek névhez, állampolgársághoz és családi kapcsolatokhoz való jogát.

                                                                          9.      cikk

A gyerekeket nem szabad szüleiktől elszakítani, legfeljebb saját érdekükben. Például akkor, ha egy szülő rosszul bánik gyerekével, vagy elhanyagolja őt. Azoknak a gyerekeknek, akiknek elváltak a szülei, joguk van mindkét szülővel tartani a kapcsolatot, hacsak ez nem sérti a gyerek érdekét.

10.  cikk

Azoknak a családoknak, amelyek több országba szakadtak, joguk van ezek között az országok között utazni azért, hogy a gyerekek és szüleik kapcsolatban maradhassanak vagy, hogy újra egyesülhessen a család.

11.  cikk

A kormányoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy a gyerekeket ne vihessék el illegálisan hazájukból.

12.  cikk

A gyerekeknek joguk van arra, hogy megmondják, szerintük mi történjen, amikor a felnőttek rájuk vonatkozó döntéseket hoznak, és joguk van ahhoz is, hogy véleményüket figyelembe vegyék.

13.  cikk

A gyerekeknek joguk van információhoz jutni és ezt másokkal megosztani mindaddig, hacsak az információ rájuk vagy másokra nézve nem káros.

14.  cikk

A gyerekeknek joguk van, hogy azt gondolják és higgyék, amit akarnak, vallásukat gyakorolják, mindaddig, amíg ezzel nem akadályozzák mások jogainak gyakorlását. A szülők hivatottak iránymutatást adni ezen a téren a gyerekeiknek.

15.  cikk

A gyerekeknek joguk van másokkal találkozni, csoportokhoz és szervezetekhez csatlakozni mindaddig, amíg ezzel nem akadályoznak másokat joguk gyakorlásában.

16.  cikk

A gyerekeknek joguk van a magánélethez. A jognak meg kell védenie az életvitelüket, jó hírüket a családjukat vagy az otthonukat fenyegető támadásoktól.

17.  cikk

A gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy megbízható információkhoz juthassanak a tömegtájékoztatásból. A televízióknak, a rádióknak és az újságoknak a gyermek számára érthető módon kell tájékoztatniuk, és nem terjeszthetnek gyermekre ártalmas műsorokat, cikkeket.

18.  cikk

A szülők közösen felelősek gyermekük felneveléséért, és mindig a gyerekek legfőbb érdekét kell figyelembe venniük. A kormányoknak különböző szolgáltatásokkal támogatniuk kell a szülőket, különösen, ha mindketten dolgoznak.

19.  cikk

A kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyerekekről megfelelő módon gondoskodjanak, és megvédjék őket a szüleik vagy gondozójuk által elkövetett erőszaktól, kizsákmányolástól vagy elhanyagolástól.

20.  cikk

Azokról a gyerekekről, akiket saját családjuk nem gondozhat, olyan személyeknek kell megfelelően gondoskodnia, akik tiszteletben tartják a gyerekek vallását, kultúráját és anyanyelvét.

21.  cikk

Örökbefogadásnál elsősorban a gyerekek legfőbb érdekeit kell figyelembe venni. Azonos szabályokat kell alkalmazni függetlenül attól, hogy abban az országban fogadják-e örökbe a gyereket, ahol született vagy hogy külföldre kerül az örökbefogadással.

22.  cikk

Azokat a gyerekeket, akik menekültként érkeznek az országba, ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ott születetteket.

23.  cikk

Azoknak a gyerekeknek, akik bármilyen fogyatékossággal élnek, különleges gondozást és támogatást kell biztosítani, hogy teljes és független életet élhessenek.

24.  cikk

A gyerekeknek joguk van a jó minőségű egészségügyi ellátáshoz, tiszta ivóvízhez, tápláló ételekhez és tiszta környezethez, hogy egészségesek maradhassanak. A gazdag országoknak segíteniük kell a szegényebb országokat ennek elérésében.

25.  cikk

Rendszeresen felül kell vizsgálni azoknak a gyerekeknek a helyzetét, akikről szüleik helyett intézmények gondoskodnak.

26.  cikk

A kormányoknak külön anyagi segítséget kell nyújtaniuk a szükséget szenvedő családokban élő gyerekeknek.

27.  cikk

A gyerekeknek joga van a fizikai és lelki szükségleteiknek megfelelő életszínvonalhoz. A kormányoknak segíteniük kell azokat a családokat, amelyek nem tudják biztosítani ezt gyermekeiknek.

28.  cikk

Minden gyereknek és fiatalnak joga van az ingyenes alapfokú oktatáshoz. A fejlett országoknak segíteniük kell a szegényebb országokat ennek elérésében. Az iskolai fegyelemnek tiszteletben kell tartania a gyerekek emberi méltóságát. A fiatalokat ösztönözni kell, hogy a képességeiknek megfelelő legmagasabb szintű tanulmányokat végezzék.

29.  cikk

Az oktatásnak segítenie kell, hogy minden gyerek a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztathassa személyiségét és tehetségét. Elő kell segítenie, hogy a gyerekek tiszteljék szüleiket, saját és más népek kultúráját.

30.  cikk

A gyerekeknek joga van, hogy megtanulják családjuk nyelvét és szokásait, és attól függetlenül gyakorolják vagy használják ezeket, hogy az ország lakosságának többsége ezt használja vagy sem.

                                                                       
                                                                         31.  cikk

Minden gyermeknek joga van a pihenéshez, a játékhoz és ahhoz, hogy különböző programokban részt vegyen.

32.  cikk

A kormánynak meg kell védenie a gyerekeket a veszélyes, egészségüket károsító vagy oktatásukat veszélyeztető munkától.

33.  cikk

A kormánynak megfelelő módot kell találnia, hogy megvédje a gyerekeket a veszélyes kábítószerektől.

34.  cikk

A kormánynak meg kell védenie a gyerekeket a szexuális kizsákmányolástól.

35.  cikk

A kormánynak biztosítania kell, hogy a gyerekeket ne rabolhassák el vagy adhassák el.

36.  cikk

A gyerekeket meg kell védeni minden, a fejlődésükre káros tevékenységtől.

37.  cikk

Nem szabad kegyetlenül bánni azokkal a gyerekekkel, akik jogsértést követtek el. Nem szabad őket a felnőttekkel egy börtönbe zárni. Ilyenkor is biztosítani kell számukra a családjukkal való kapcsolattartást.

38.  cikk

A kormányoknak nem szabad megengedniük, hogy 16 éven aluli gyerekek álljanak be katonának.

39.  cikk

Az elhanyagolt vagy kizsákmányolt gyerekeket különleges gondoskodás illeti meg, hogy visszanyerhessék önbecsülésüket.

40.  cikk

A bűncselekmény elkövetésével vádolt gyerekeknek jogi segítséget kell nyújtani. Csak a legsúlyosabb esetekben lehet őket börtönbüntetésre ítélni.

41.  cikk

Ha az adott állam jogszabályai eleve nagyobb védelmet biztosítanak a gyerekeknek, mint az Egyezmény, akkor azokat kell alkalmazni az Egyezmény rendelkezései helyett.

42.  cikk

A kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy a szülők és a gyermekek megismerjék az Egyezményt.

A Gyermek jogairól szóló egyezmény összesen 54 cikkből áll. A 43.-54. cikkek arról szólnak, hogyan kell együttműködniük a kormányoknak és a felnőtteknek annak érdekében, hogy minden gyermek számára biztosítsák valamennyi jog érvényesülését.

Kinek a kötelessége?

A gyermekek jogainak különleges helyzete azon alapul, hogy az Egyezményben felsorolt jogokat a felnőtteknek, illetve az államoknak kell biztosítaniuk.

Ugyanakkor az Egyezmény a gyerekek kötelességeire is utal, különösen mások – elsősorban a szülők és gyerektársaik - jogainak tiszteletben tartására (29. cikk)

Álljon itt néhány példa azokra a kötelességekre, amelyek a jogok kapcsán megjelennek:

§  Ha a felsorolt jogok minden gyereket megilletnek nemre, származásra, társadalmi helyzetre, nyelvre, korra, állampolgárságra vagy vallásra való tekintet nélkül, akkor a gyerekeknek maguknak is kötelességük mindenkivel emberségesen bánni.

§  Ha a gyerekeknek joga van arra, hogy megvédjék őket a konfliktusoktól, a kegyetlenkedéstől, a kizsákmányolástól és az elhanyagolástól, akkor nekik is kerülniük kell az összetűzéseket, verekedéseket.

§  Ha a gyerekeknek joga van a tiszta környezethez, akkor nekik is kötelességük, hogy környezetükre vigyázzanak.

§  Ha a gyerekeknek joguk van a tanuláshoz, akkor a képességeiknek megfelelő lehető legtöbbet kell kihozniuk magukból, és tudásukat és tapasztalatukat lehetőleg meg kell másokkal osztaniuk.

§  Ha minden gyermeknek joga van a teljes élethez, akkor nekik maguknak is segítséget kell nyújtaniuk a szükséget szenvedőknek vagy a fogyatékos társaiknak.

Ugyanakkor e kötelességek nem teljesítése semmiképpen nem foszthatja meg a gyerekeket jogaik gyakorlásától. (a szerk.)

A kötelességek listáját az Emberi Kötelességek Egyetemes Nyilatkozatából vettük ki, melyet a World Goodwill nevű – volt államfőkből álló – szervezet állított össze.

További érdekes információk: www.therightssite.org.uk

GYERMEKEK JOGAI ( 8 - 12 éves )

Nyilatkozat a gyermek jogairól

elfogadta a Közgyűlés 1958. november 20. napján kelt 1386 (XIV) számú határozata

Bevezető

Minthogy az Egyesült Nemzetek népei az Alapokmányban megerősítették hitüket az alapvető emberi jogokban, az emberi személyiség méltóságában és értékében, és elhatározták, hogy előmozdítják a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett az életfeltételek javítását,

minthogy az Egyesült Nemzetek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kinyilvánította, hogy mindenkinek bármely megkülönböztetésre - fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy egyéb véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, vagyonra, születésre vagy egyébre - való tekintet nélkül joga van az abban foglalt összes jogokra és szabadságokra,

minthogy a gyermek, fizikai és szellemi fejletlensége miatt, különös biztosítékokat és gondozást igényel, beleértve a megfelelő jogi védelmet mind születése előtt, mind születése után,

minthogy ezen különleges biztosítékok szükségességét az 1924. évi, a Gyermek jogaira vonatkozó genfi Nyilatkozat megállapította, s azt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a gyermekjóléti kérdésekkel foglalkozó szakosított szervezet és a nemzetközi szervezetek alapokmánya elismerte,

minthogy az emberiségnek a legjobbat kell nyújtania a gyermek számára,

ezért a Közgyűlés

kiadja a Gyermek jogairól szóló jelen Nyilatkozatot abból a célból, hogy a gyermek gyermekkora boldog legyen és hogy saját, valamint a társadalom javára élvezze az itt meghatározott jogokat és szabadságokat, és felhívja a szülőket, férfiakat és nőket, mint egyéneket, önkéntes szervezeteket, helyi hatóságokat és a kormányokat, hogy ismerjék el e jogokat és törekedjenek azok megtartására fokozatosan bevezetett törvényhozási és egyéb intézkedésekkel, az alábbi elvekkel összhangban:

1. Elv

A gyermek élvezi a jelen Nyilatkozatban megállapított összes jogot. Minden gyermeknek, minden kivétel és minden megkülönböztetés, nevezetesen a gyermeknek vagy családjának a faja, színe, neme, nyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzeti vagy társadalmi származása, vagyona, szülése, egyéb helyzete szerinti különbségtétel nélkül joga van ezen jogok élvezetére.  

2. Elv

A gyermek különleges védelmet élvez és jogi, valamint egyéb eszközökkel lehetőséget és alkalmat kap arra, hogy fizikailag, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg és társadalmilag fejlődjék, egészséges és szokásos módon a szabadság és méltóság viszonyai között. Az e célból elfogadott törvényekben figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekét.

3. Elv

A gyermeknek születésétől kezdve joga van ahhoz, hogy nevet kapjon, és állampolgárságot szerezzen.

4. Elv

A gyermek élvezi a társadalombiztosítás juttatásait. Joga van az egészséges növekedésre és fejlődésre; ebből a célból különleges gondoskodást és védelmet kell biztosítani mind a gyermek, mind az anya számára, beleértve a megfelelő születés előtti és születés utáni gondoskodást. A gyermeknek joga van a megfelelő táplálkozásra, lakásra, szórakozásra és orvosi szolgáltatásokra.

5. Elv

A fizikailag, szellemileg vagy társadalmilag hátrányos helyzetben levő gyermeknek a helyzete által megkívánt különleges kezelést, oktatást és gondoskodást kell biztosítani.

6. Elv

A gyermeknek, személyisége teljes és harmonikus kibontakozása érdekében, szeretetre és megértésre van szüksége. Amennyiben lehetséges, szülői gondoskodás és szülői felelősség alatt nőjön fel, de mindenképpen szeretetteljes légkörben, erkölcsi és anyagi biztonságban; a kiskorú gyermeket, amennyiben nem állnak fenn különleges körülmények, nem lehet elszakítani az anyjától. A társadalomnak és a közhatóságoknak kötelessége különös gondot fordítani a család nélküli és a megfelelő eltartásban szűkölködő gyermekre. Állami és egyéb segély folyósítása nagyobb családok eltartása érdekében kívánatos.

7. Elv

A gyermeknek joga van az oktatásra, amely ingyenes és kötelező, legalábbis az elemi iskolai fokon. A gyermeket olyan oktatásban kell részesíteni, amely előmozdítja általános műveltségét és képessé teszi, egyenlő esélyek alapján, képességei, egyéni ítéletei, erkölcsi és társadalmi felelősségérzete kifejlesztésére és arra, hogy a társadalom hasznos tagja legyen.

A gyermek legjobb érdekei kell, hogy az oktatásért és irányításért felelős személyeket vezessék; ez a felelősség elsősorban a szülőket terheli.

A gyermeknek meg kell adni minden alkalmat a játékra és szórakozásra, melynek az oktatással azonos célokat kell szolgálnia; a társadalomnak és a közhatóságoknak e jog élvezetének előmozdítására kell törekedniük.

      Ismerd meg jogaidat!!!!!

Tudtál arról, hogy létezik egy joggyűjtemény, amelynek címe: Egyezmény a Gyermek Jogairól?

Jogokkal rendelkezni azt jelenti, hogy szabad bizonyos dolgokat megtenned és másoknak kötelessége bizonyos dolgokat megtenni annak érdekében, hogy te boldogan, egészségesen és biztonságban élj.

Persze neked is kötelességed másoknak ugyanezen jogait tiszteletben tartani.

A Gyermekjogi Egyezmény egy olyan megállapodás, ami biztosítja, hogy minden országban ugyanazokat a törvényeket tartsák be.

Ha egy ország kormánya ratifikálja az Egyezményt, azt jelenti: megígéri, hogy betartja az Egyezményben leírtakat.

Az Egyezmény minden cikke elmagyaráz neked egy jogot.

Az Egyezmény jogászok számára íródott, még a felnőttek számára sem érthető könnyen.

Ebben az összefoglalóban csak a legfontosabbakat emeltük ki, és számodra is könnyen érthető mondatokban fogalmaztuk meg. A magyarázatokat Alexander Nurnberg, 9 éves angol kisfiú írta.

Jogod van ahhoz, hogy ismerd a jogaidat - mondja az Egyezmény 42. cikke.

1. cikk

Az Egyezményben foglalt összes jog minden 18 év alatti fiatalra vonatkozik.

2. cikk

Rendelkezel ezekkel a jogokkal, bárki vagy, bárkik legyenek is a szüleid, bármilyen a bőröd színe, fiú vagy lány vagy. Függetlenül attól, milyen a vallásod, milyen nyelven beszélsz, van-e valami fogyatékosságod, szegénynek vagy gazdagnak születtél, ezek a jogok megilletnek.

3. cikk

A felnőttek bármilyen kapcsolatba kerülnek veled, azt kell tenniük, ami számodra a legjobb.

6. cikk

Mindenkinek el kell ismernie, hogy jogod van élni.

7. cikk

Jogod van ahhoz, hogy nevet kapj. Születésedkor nevedet, szüleid nevét és születésed idopontját a születési anyakönyvbe be kell írni. Jogod van ahhoz, hogy nemzetiséged legyen, ahhoz, hogy ismerd szüleidet és ők gondoskodjanak rólad.

9. cikk

Nem szabad elszakítani téged szüleidtől, hacsak ez nem a te érdekedben történik (Például, ha szüleid bántanak vagy nem törődnek veled.) Ha szüleid úgy határoznak, hogy külön élnek egymástól, valamelyikükkel kell, hogy élj, de jogod van ahhoz, hogy a másikójukkal is könnyen kapcsolatot tarthass.

10. cikk

Ha szüleidtől távol, egy másik országban élsz, jogod van ahhoz, hogy újra összekerüljetek, egyazon helyen, együtt éljetek.

11. cikk

Tilos elrabolni téged, de ha mégis megtörténik, az államnak kötelessége minden erőfeszítést megtenni azért, hogy kiszabadítsanak.

12. cikk

Bármikor, ha egy felnőtt téged is érintő kérdésben dönt, jogod van ahhoz, hogy kifejezd véleményedet és azt a felnőtteknek figyelembe kell venniük.

13. cikk

Jogod van ahhoz, hogy kitalálj dolgokat, azt mondd, amit gondolsz. Erről írhatsz vagy bármi más úton kifejezheted gondolataidat, hacsak azok nem sértik mások jogait.

14. cikk

Jogod van ahhoz, hogy azt gondold, amit akarsz, és ahhoz a valláshoz csatlakozz, amelyikhez akarsz. Szüleidnek segítenie kell abban, hogy megtanuld, mi a különbség jó és rossz között.

15. cikk

Jogod van, hogy azzal találkozz, barátkozz akivel akarsz, és klubokat alapíts, ha kedved van, addig, amíg ezzel mások jogait nem sérted meg.

16. cikk

Jogod van a magánélethez. Például írhatsz naplót és azt senki nem olvashatja el.

17. cikk

Jogod van ahhoz, hogy a TV-ből, rádióból, sajtóból, könyvekből stb. információt szerezz. A felnőtteknek segíteniük kell abban, hogy olyan információkat kapj, amiket megértesz.

18. cikk

Mindkét szülőd részt kell, hogy vegyen a nevelésedben és azt kell tenniük, ami a lehető legjobb számodra.

19. cikk

Senkinek nem szabad fizikailag bántania téged. A felnőtteknek biztosítania kell, hogy semmiféle erőszak, zaklatás vagy elhanyagolás ne érjen. Még saját szüleid sem bántalmazhatnak.

20. cikk

Ha nincsenek szüleid vagy ha nem vagy biztonságban szüleidnél, különleges védelemre és segítségre van jogod.

21. cikk

Ha örökbe fogad valaki, a felnőtteknek gondoskodniuk kell arról. hogy minden úgy legyen elrendezve, ahogy Neked a legjobb.

22. cikk

Ha menekült vagy (el kell hagynod saját hazádat, mert az nem biztonságos számodra), jogod van speciális védelemre és segítségre.

23. cikk

Ha szellemileg vagy testileg fogyatékos vagy, különleges gondozásra és oktatásra van jogod azért, hogy a többi gyerekhez hasonlóan nőhess fel.

24. cikk

Jogod van az egészséges élethez. Ez azt jelenti, hogy orvosi ellátást és gyógyszereket kell kapnod, ha beteg vagy. A felnőtteknek mindent meg kell tenniük azért, hogy úgy tápláljanak és gondozzanak, hogy ne legyél beteg.

27. cikk

Jogod van a jó életminőséghez. Ez azt jelenti, hogy a felnőtteknek gondoskodniuk kell arról, hogy legyen ételed, ruháid és lakhelyed. Ha szüleid ezeket nem engedhetik meg maguknak, az államnak kell segítenie.

28. cikk

Jogod van az oktatáshoz. Az alapfokú oktatásnak ingyenesnek kell lennie, és köteles vagy ezeket az osztályokat. Arra is lehetőséget kell kapnod, hogy középiskolába mehess.

29. cikk

Az oktatás célja, hogy fejlessze személyiségedet, hogy szellemi és fizikai képességeid kiteljesedhessenek. Az oktatás felkészít arra, hogy békésen, felelősségteljesen élj egy szabad társadalomban, hogy megértsd mások jogait és tiszteld környezetedet.

30. cikk

Ha egy kisebbségi csoporthoz tartozol, jogod van a saját kultúrád, nyelved  és vallásod gyakorlásához.

31. cikk

Jogod van a játékhoz.

32. cikk

Jogod van ahhoz, hogy ne dolgoztassanak az egészségedre káros helyen vagy körülmények között. Ha valakinek hasznot hajt a munkád, jogod van az igazságos fizetségre.

33. cikk

Jogod van ahhoz, hogy megvédjenek az illegális drogoktól és  drogkereskedelemtől.

34. cikk

Jogod van ahhoz, hogy elkerüld a szexuális zaklatásokat. Ez azt jelenti, hogy senkinek nincs joga olyasmit tenni  a testeddel, amit te nem akarsz, például megérinteni, lefotózni vagy olyan szövegek elmondására kényszeríteni, amit te nem akarsz.

35. cikk

Senki nem rabolhat vagy adhat el téged.

37. cikk

Még ha valami rosszat is teszel, senkinek nincs joga ahhoz, hogy úgy büntessen, hogy azzal fájdalmat okozzon vagy megalázzon.  Nem zárhatnak börtönbe, kivéve, ha nincs más megoldás. Ilyenkor jogod van a különleges bánásmódra és arra, hogy a családod rendszeresen látogathasson.

38. cikk

Jogod van ahhoz, hogy háború idején megvédjenek. 15 éves kor alatt nem sorozhatnak be katonának vagy nem küldhetnek harcolni.

39. cikk

Ha megsérültél vagy elhagyatottá váltál, például háborúban, különleges gondoskodásra és védelemre van jogod.

40. cikk

Jogod van védekezned, ha valami bűn elkövetésével vádolnak. A rendőröknek, jogászoknak, bíróknak tisztelettel kell bánniuk veled, és meg kell arról győződniük, hogy mindent értesz, ami veled történik.

42. cikk

Minden felnőttnek és gyereknek tudomást kell szereznie erről az Egyezményről. Neked és a felnőtteknek is joguk van ahhoz, hogy a gyermekjogokról ismereteket szerezzenek.